 |
| A kártevők ártalma évszázadokon keresztül ismeretlen
volt az ember számára, annak ellenére, hogy bizonyos, az egészségre
ártalmas rovarok közül a bolhát, a tetűt és az ágyi poloskát már az
ókorban is ismerték. A XIX. század második felében, miután felismerték a rovarok és járványok közötti kapcsolatot, komolyan elkezdtek foglalkozni a fertőző betegségeket hordozó rovarokkal, rágcsálókkal. Ez a szakmai munka kiterjed a felhasznált irtószerek fejlődésére, a kártevők életének és életkörülményeinek kutatására, az alkalmazott technikák és felszerelések fejlesztésére. A fentiek összességét szakszerűen alkalmazva, az emberekre ártalmatlan módon érhető el a kártevők irtása, az ellenük való védekezés. Napjainkban a kártevők elleni védekezésről már rendeletek is gondoskodnak, hogy a kártevők által okozható károk megelőzhetők, megjelenésük esélyei a minimálisak legyenek. Az egészségügyi kártevők elleni védekezés szervezési feladatát és hatósági ellenőrzését az ÁNTSZ látja el. Az 18/1998. (VI.3.) NM rendelet szabályozza, hogy kik és milyen gyakorisággal kötelesek tervszerűen és dokumentáltan elvégezni vagy végeztetni a kártevőirtási munkálatokat. Ezen, rendelet értelmében rovarok és rágcsálók ellen évente minimum két alkalommal vegyszeres kezelést kell végezni. (Részletekért kattintson a Jogszabályok gombra!) A kártevők nem csupán egészség és járványügyi szempontból, hanem anyagilag is jelentős kárt okozhatnak, például az élelmiszeripar és kereskedelem területén, a vendéglátásban, a mezőgazdaságban. |
 |
|
• Élelmiszergyártás • Élelmiszer nagy- és kiskereskedelem • Vendéglátóipar • Szállodaipar • Irodaházak, lakóparkok • Logisztika (raktárak, ipari parkok, logisztikai központok) • Egészségügy • Lakossági megrendelők |
 |
 |
- -
